Kineziológia (One Brain). Nem űzünk ördögöt, és asztalt sem táncoltatunk.

Talán egy kicsit „kisarkított” a cím, mégis szükségesnek tartom, hogy mostani blogomban ismét a kineziológiáról, mint alternatív gyógymódról írjak, kicsit más oldalról megközelítve, mint korábbi bejegyzéseimben. Beszélgetések alkalmával szembesültem azzal, hogy sokak gondolatvilágában a kineziológia, mint valami misztikus boszorkányság jelenik meg, és ez a kialakult kissé téves hitrendszer sokakat visszatart attól, hogy segítséget merjenek kérni. Pedig a kineziológia nem rugaszkodik el a valóságtól, semmilyen varázslás nem történik a kezelések alkalmával, és semmilyen bűbájt nem használunk.

Több kérdés is érkezett hozzám azzal kapcsolatban, hogy gyerekek esetében lehet-e kineziológia oldást alkalmazni, ha igen, hány éves kortól, milyen jellegű problémák esetében, és hogyan zajlik a folyamat.

Mostani blogomban ezzel kapcsolatban szeretnék néhány információt nyújtani, elsősorban a felmerült kérdéseket szem előtt tartva.

"Víz!
Se ízed nincs, se zamatod, nem lehet meghatározni téged, megízlelnek, anélkül, hogy megismernének. Nem szükséges vagy az életben: maga az élet vagy."
(Saint-Exupéry)

Mostani blogomat egy nagyon szép idézettel kezdem, amiből már látható, hogy a téma, az élet forrása, a víz. Elsősorban a kineziológia oldaláról próbálok rávilágítani arra, hogy az emberi szervezet számára miért is annyira fontos a megfelelő mennyiségű folyadék (természetesen itt a tiszta vízre gondolok) bevitele.

Az „agyféltekék”

Mit kell tudni az agyféltekékről? Miért különböztetik meg a jobb és bal agyféltekét? Mit tud az egyik és mit a másik? Hogyan hangolhatjuk össze agyféltekénket? …

Mostani bejegyzésemben a jobb és a bal agyfélteke témáját érintem, elsősorban a kineziológia oldaláról megközelítve, illetve az agyféltekék összehangolását néhány mozgásos gyakorlat példáján keresztül....

Mi a kineziológia? Miben segít? Milyen az oldás folyamata?

Az elmúlt időszakban több kérdés érkezett hozzám a kineziológiával kapcsolatban.

Mai blogomban röviden összefoglalom azokat az elméleti ismereteket, amelyek kicsit közelebb vihetnek a kineziológia, és az oldás folyamatának megismeréséhez. Persze itt is igaz az, hogy akármennyi olvasás sem érhet annyit, mint egy megtapasztalás. ...

„Mindig van választásod!”

Vajon mit jelent ez a mondat? És miért éppen ezt választottam a  blogom címének?

Amikor elkezdtem tanulmányaimat a kineziológia területén, ez volt az első olyan mondat, amelynek értelmezésével, mondanivalójának megértésével és életembe való tudatos beépítésével gyökeresen megváltoztattam hozzáállásomat, gondolkodásomat, szemléletemet. Mára már teljesen természetes, hogy döntéshelyzeteimet nem traumaként, nem hatalmas stresszként, nem lehetetlen kihívásként élem meg, hanem a számomra kedvező és még kedvezőbb lehetőségek közötti választás terepének tekintem.

Volt rá példa, amikor valaki megjegyezte, hogy „Persze, neked biztosan van választásod, mert te megteheted, neked ilyen, olyan lehetőségeid, körülményeid vannak …”. Először én is elcsodálkoztam, hogy vajon mit értett ennyire félre, és vajon mi hozta ki belőle ezt a kissé támadó reakciót, aztán további beszélgetés után rájöttem, hogy az illető valójában nem is a saját életét élte, nem tudott önálló döntéseket hozni, teljes mértékben az általa negatív színben feltüntetett körülményei befolyásolták, és azt hitte (!), hogy neki nincsenek lehetőségei az életben.  ...

Sok szeretettel köszöntelek blog oldalamon.

A mai nappal elindítom azt a folyamatot, amelyben különböző cikkek, bejegyzések, rövidebb-hosszabb gondolatmegosztások keretében mélyebb betekintést nyújtok a kineziológia, az önismeret és az ezekkel kapcsolatos témák rejtelmeibe. A blog keretében lehetőségem nyílik arra is, hogy a hozzám érkező kérdések, észrevételek, érdeklődések alapján, olyan bejegyzéseket tegyek közzé, amely akár szélesebb körben is érintheti az embereket.

Ma egy olyan témáról írok, amely napjainkra sajnos életünk szerves és meghatározó részévé vált, szinte kivétel nélkül érint mindenkit, és nagymértékben befolyásolhatja (negatív irányba) mindennapi életünket, egészségünket.

Néhány gondolat a stresszről:

 Maga a stressz fogalma az 1930-as években vált igazán ismertté, Selye János munkássága nyomán. Azt vetette föl, hogy bizonyos hatások, amelyek az érzelmi, vegetatív életünkre hatnak, nagyon komolyan és károsan befolyásolják szerveinket és életünket. Az Ő kutatásai voltak az elsők, melyek a psziché és a test kapcsolatát tudományosan vizsgálták....